Minél többet olvasunk, annál kevesebbet utánozunk.
Jules Renard
A könyvtárak feladata a dokumentumok gyűjtése.
Dokumentumoknak a különféle ismerethordozókat nevezzük:
- nyomtatott dokumentumok: könyvek, időszaki kiadványok (napilap, hetilap, folyóirat stb.)
- audiovizuális dokumentumok: hanglemez, audiokazetta, diafilm, videokazetta, mozgófilm, DVD stb.
- elektronikus információhordozók; floppy, CD Rom, DVD- Rom
A könyvtárakban a leggyakrabban könyveket használunk, melyeket használatuk és tartalmuk szerint lehet csoportosítani:
Használatuk szerint:
- Kölcsönözhető könyvek
Ezeket a könyveket bármikor kikölcsönözheted, hazaviheted elolvasni. A kölcsönzési határidőt tartsd be, mert másnak is szüksége lehet arra a könyvre
- Helyben használható állomány: Kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, szótár, monográfia, adattár, térkép stb.) A könyveken egy piros csík jelzi, hogy tilos őket kölcsönözni.
Tartalmukat tekintve két nagy csoportot különböztetünk meg:
- Ismeretközlő irodalom – a természetről, a társadalomról, a művészetekről stb. közölnek ismereteket. Ha szakembereknek, tudományos igénnyel készítették, akkor szakirodalomról beszélünk, ha laikusok számára is közérthető művekről van szó, akkor ismeretterjesztő irodalomnak nevezzük.
Többfajta könyv is tartozik ebbe a csoportba:
– ismeretterjesztő művek (egy-egy téma iránt érdeklődőknek szól, mindenki megérti) a világról, a természetről, a társadalomról, emberekről, művészetekről, az egyes tudományágakról bemutató és közvetítő irodalom
– szakkönyvek (szakembereknek szól, szakmai nyelven, nem mindenki érti) Gyakorlati ismereteket tartalmazó művek: szakácskönyv, barkácskönyv, betegápolás, autószerelés, stb.
– tankönyvek (a tanulást segítik)
– segédkönyvek (más könyvek használatakor felmerülő kérdésekre adnak választ, pl.: lexikon, szótár, atlasz)
- Szépirodalom – a műélvezetre szánt, művészi igénnyel készült irodalmi alkotásokat soroljuk ide. Ezek további csoportosítása az irodalmi műfajok szerint történik, pl. vers, regény, elbeszélés, mese, színmű stb.
A könyvek raktári rendje
Raktári rend: az ismeretközlő művek és a szépirodalmi művek rendje a polcokon, amely a könyvtári dokumentumok rendezettségét és könnyű megtalálhatóságát szolgálja. Az eligazodást a raktári jel segíti.
A kézikönyvtár és szabadpolcos, valamint a raktárban elhelyezett dokumentumok raktári rendje azonos, ismétlődnek. Ezen felül lehetnek téma szerinti kiemelések, sorozatai kiemelések is. A tájékozódást a polcokon elhelyezett feliratok és választólapok segítik.
A könyvtárak raktári rendjüket azonos elvek szerint alakítják ki. Aki az iskolai könyvtárban eligazodik, az a jóval nagyobb közművelődési és szakkönyvtárakban is ügyesen fog tájékozódni.
A raktári rendben való eligazodást az úgynevezett raktári jelzet segíti. A raktári jelzet megtalálható a könyv gerincén és a katalóguscédulán is.
A szépirodalmi művek raktári rendje
A szépirodalmi műveket a szerzők nevének betűrendjében helyezik el a polcokon.
A rendezéshez használt jelzet a betűrendi-jel vagy Cutter-jel (Charles Ammi Cutter 1837-1903), amely egy betűből és egy kétjegyű számból áll
.
A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének ábécé szerinti sorrendjében, általában 10-től 99-ig nő.
A betűrendi jel kiválasztásához kész táblázatokat használnak a könyvtárosok.
A szépirodalmi művek raktári jelzete így csak a betűrendi jelből vagy Cutter-jelből áll.
Pl. B 43 (Samuel Becket: Összes drámái)
Az ismeretközlő művek raktári rendje
Az ismeretközlő műveket elsődlegesen a tartalmuk szerint csoportosítják a polcokon.
A csoportosítás az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján történik.
Az ETO rendszert Melvil Dewey (1851-1931) amerikai könyvtáros osztályozási rendszerét alapul véve alakították ki és napjainkban is folyamatosan fejlesztik.
Lényegét tekintve az ETO a könyveket (a tudományterületeket) tíz fő csoportba, azon belül újabb és újabb alcsoportokba sorolja.
A témákhoz a könnyebb áttekinthetőség érdekében számokat rendeltek.
- 540 = kémia, 660 = kémiai technológia.
Ezeket a számokat a raktározási rendszerben szakjelzeteknek nevezzük.
A főosztályok (fő témakörök):
0 általános, összefoglaló művek
1 filozófia (lélektan, etika, esztétika)
2 vallás
3 társadalomtudományok
4 üres !
5 természettudományok
6 alkalmazott tudományok, technika (orvostudomány, mezőgazdaság, vegyipar, gépipar
7 művészetek, sport
8 nyelv- és irodalomtudomány
9 földrajz, életrajz, történelem
A tudományok főosztályai további osztályokból, alosztályokból állnak pl.
51 Matematika
510 Mennyiségtan
511 Számelmélet