Go to Top

Egy kis könyvtártan

Minél többet olvasunk, annál kevesebbet utánozunk.

Jules Renard

 

A könyvtárak feladata a dokumentumok gyűjtése.

Dokumentumoknak a különféle ismerethordozókat nevezzük:

  • nyomtatott dokumentumok: könyvek, időszaki kiadványok (napilap, hetilap, folyóirat stb.)
  • audiovizuális dokumentumok: hanglemez, audiokazetta, diafilm, videokazetta, mozgófilm, DVD stb.
  • elektronikus információhordozók; floppy, CD Rom, DVD- Rom

 

A könyvtárakban a leggyakrabban könyveket használunk, melyeket használatuk és tartalmuk szerint lehet csoportosítani:

 

Használatuk szerint:

  1. Kölcsönözhető könyvek

Ezeket a könyveket bármikor kikölcsönözheted, hazaviheted elolvasni. A kölcsönzési határidőt tartsd be, mert másnak is szüksége lehet arra a könyvre

  1. Helyben használható állomány: Kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, szótár, monográfia, adattár, térkép stb.) A könyveken egy piros csík jelzi, hogy tilos őket kölcsönözni.

 

Tartalmukat tekintve két nagy csoportot különböztetünk meg:

  1. Ismeretközlő irodalom – a természetről, a társadalomról, a művészetekről stb. közölnek ismereteket. Ha szakembereknek, tudományos igénnyel készítették, akkor szakirodalomról beszélünk, ha laikusok számára is közérthető művekről van szó, akkor ismeretterjesztő irodalomnak nevezzük.

 

Többfajta könyv is tartozik ebbe a csoportba:
– ismeretterjesztő művek (egy-egy téma iránt érdeklődőknek szól, mindenki megérti) a világról, a természetről, a társadalomról, emberekről, művészetekről, az egyes  tudományágakról bemutató és közvetítő irodalom
– szakkönyvek (szakembereknek szól, szakmai nyelven, nem mindenki érti) Gyakorlati ismereteket tartalmazó művek: szakácskönyv, barkácskönyv, betegápolás, autószerelés, stb.
– tankönyvek (a tanulást segítik)
– segédkönyvek (más könyvek használatakor felmerülő kérdésekre adnak választ, pl.: lexikon, szótár, atlasz)

 

 

  1. Szépirodalom – a műélvezetre szánt, művészi igénnyel készült irodalmi alkotásokat soroljuk ide. Ezek további csoportosítása az irodalmi műfajok szerint történik, pl. vers, regény, elbeszélés, mese, színmű stb.

 

 

A könyvek raktári rendje

 

 

Raktári rend: az ismeretközlő művek és a szépirodalmi művek rendje a polcokon, amely a könyvtári dokumentumok rendezettségét és könnyű megtalálhatóságát szolgálja. Az eligazodást a raktári jel segíti.

 

A kézikönyvtár és szabadpolcos, valamint a raktárban elhelyezett dokumentumok raktári rendje azonos, ismétlődnek. Ezen felül lehetnek téma szerinti kiemelések, sorozatai kiemelések is. A tájékozódást a polcokon elhelyezett feliratok és választólapok segítik.

 

 

A könyvtárak raktári rendjüket azonos elvek szerint alakítják ki. Aki az iskolai könyvtárban eligazodik, az a jóval nagyobb közművelődési és szakkönyvtárakban is ügyesen fog tájékozódni.

 

 

A raktári rendben való eligazodást az úgynevezett raktári jelzet segíti. A raktári jelzet megtalálható a könyv gerincén és a katalóguscédulán is.

 

 

A szépirodalmi művek raktári rendje

 

A szépirodalmi műveket a szerzők nevének betűrendjében helyezik el a polcokon.

A rendezéshez használt jelzet a betűrendi-jel vagy Cutter-jel (Charles Ammi Cutter 1837-1903), amely egy betűből és egy kétjegyű számból áll

.

A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének ábécé szerinti sorrendjében, általában 10-től 99-ig nő.

 

A betűrendi jel kiválasztásához kész táblázatokat használnak a könyvtárosok.

A szépirodalmi művek raktári jelzete  így csak a betűrendi jelből vagy Cutter-jelből áll.

 

Pl. B 43   (Samuel Becket: Összes drámái)

 

 

Az ismeretközlő művek raktári rendje

 

Az ismeretközlő műveket elsődlegesen a tartalmuk szerint csoportosítják a polcokon.

A csoportosítás az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján történik.

Az ETO rendszert   Melvil Dewey (1851-1931) amerikai könyvtáros osztályozási rendszerét alapul véve alakították ki és napjainkban is folyamatosan fejlesztik.

 

Lényegét tekintve az ETO a könyveket (a tudományterületeket) tíz fő csoportba, azon belül újabb és újabb alcsoportokba sorolja.

A témákhoz a könnyebb áttekinthetőség érdekében számokat rendeltek.

 

 

  1. 540 = kémia, 660 = kémiai technológia.

Ezeket a számokat a raktározási rendszerben szakjelzeteknek nevezzük.

 

A főosztályok (fő témakörök):

0 általános, összefoglaló művek

1 filozófia (lélektan, etika, esztétika)

2 vallás

3 társadalomtudományok

4 üres !

5 természettudományok

6 alkalmazott tudományok, technika (orvostudomány, mezőgazdaság, vegyipar, gépipar

7 művészetek, sport

8 nyelv- és irodalomtudomány

9 földrajz, életrajz, történelem

 

 

A tudományok főosztályai további osztályokból, alosztályokból állnak pl.

51  Matematika

510 Mennyiségtan

511 Számelmélet

Betűméret
Színösszeállítás